« május 13. (V) május 15. (K) »

május 14. (H)

Woking
a kiutazás a London melletti kisvároskába, Wokingba, váratlan kalanddal lepte meg: bár kétszer is megkérdezte, végül is nem volt érvényes a 6 zónás londoni bérlete a vonatra a városhatárig. a sármosudvariasmosolygós kalauz mostazegyszer nem büntette meg, csak kifizettette a jegyet. ettől jó kedve kerekedett. korábban érkezett, így beült még egy számítógépboltba kommunikálni 1 órára 1 fontért.

 

megbeszélés
Alan B. az anyacég helyi képviseletének igazgatója, egy nagyon kedves, vidám figura fogadta. Megbeszélték a megbeszélendőket, pl. hogy hogy kell helyesen kiejteni a nevét, meg hogy akkor 6 hétre ideigenesen alkalmazza őt, mint technikai konzultánst. Feladata az lesz, hogy járja az építészirodákat a Harap dizájn viszonteladócég emberével, és ott segít ahol tud és amit kell.

 

munkaebéd
A hivatalos rész után beültek egy közeli spanyol étterembe, (ahol teljesen véletlenül egy karcsú magyar pincérnő szolgált fel, akivel nagyon ismerősek voltak egymásnak, de végül nem fejtették meg honnan, talán majd máskor...), sörözgettek, beszélgettek. múltról-jelenről-jövőről, magyarországról, angliáról, időjárásról, családról a ralliversenyzésről és a tehenekről, és hogy mennyi pénzt is fog kapni havonta...

ügyintézés
Alan rendelkezésére bocsátotta az iroda kommunikációs eszközeit. telefonon megbeszélt egy interjú-időpontot "national insurrance number" (taj szám?) igényléshez, felhívott néhány kinntartózkodó ismerőst, akinek tudta a számát, lakásügyben is írt leveleket, egyszóval elkezdte feltérképezni az itteni új, icikepicike kapcsolati hálóját... később hazafelé egy bevásárló központban vett egy kék, de legalább olcsó telefont is.

 

The Whites
mivel korán kelt, délutánra már kellemesen elfáradt. azért megbeszélt egy találkozót estére R-rel, aki akkor épp pincérnő volt és lassan 2 éve jött el magyarországról. gondolta előtte "hazaugrik" (már ha 1 óra utazást ugrásnak, vendéglátói házát otthonának lehet nevezni..)
mivel még naplemente előtt kiért, s jókedve volt, vett egy csokor sárga tulipánt Mrs White-nak, s mivel még senki nem volt otthon, szépen vázába tette, hagyott egy üzenetet a konyhaasztalon, és elment a közeli tóhoz sétálni...
a "nagylevegő, napfény, víz, lombok, ennyi, csönd van, csönd" és egy sör persze megtették hatásukat: teljesen elfeledkezett az időről. visszafelé stoppolt (ami itt nem szokás, de a vízvezetékszerelő puttonyos autós srácnak nem volt más választása, fölvette), majd megállt neki a busz is egy kereszteződés közepén (ami szintén inkább portugál dolog), de így is akkor ért a házhoz, amikor az Oxford Circus-nál kellett volna lennie, onnan egy órányira. Eltették hát a találkát máskorra, s inkább White-ékkal ünnepelt, mert volt mit, felbontották a pálinkát, borozgattak, beszélgettek (múltról-jelenről-jövőről, magyarországról, angliáról, időjárásról, családról, stb stb.. :) )

 

Még nincsenek kommentek. ()

Mondd, ha fontos

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.